~3.fejezet~

 -Semmi baj,és nem tartasz fel.-mondta Ádám.

 -És milyen a buli?-próbáltam elterelni a gondolataimat.

 -Nagyon jó,bár egy kicsit fáradt vagyok,mert pont egy meccsről jöttem és hát ez egy kicsit lefárasztott.És neked,hogy tetszik?-kérdezte.

 -Szerintem is nagyon jó.-mondtam.

 -Nem megyünk vissza bulizni?-kérdezte.

 -Én már nem megyek vissza,már nincs kedvem hozzá,de te menjél csak nyugodtan vissza.-mondtam neki.

 -Szerintem már én sem megyek vissza,mert holnap kemény meccs vár rám.-mondta.-Merre laksz?Hazakísérjelek?-kérdezte.

 -Köszi,nem kell,mert messze lakok.Budapesten.Te?-kérdeztem.

 -Én is budapesti vagyok.-mondta,amitől kicsit meg is lepődtem.

 -Akkor szólok a sofőrömnek,és hazavihetünk ha akarod.-ajánlódtam fel neki az ötletemet.

 -Ha nem gond,akkor szívesen elfogadnám az ajánlatodat.-mondta.

 -Akkor megyek,és szólok apának és felhívom a sofőrömet,addig szedd össze a cuccodat és 10 perc múlva találkozzunk a kapunál,ha úgy jó neked.-mondtam Ádámnak.

 -Akkor 10 perc múlva tali a kapunál-mondta és már el is indult befele.

Én gyors megkerestem apát,szóltam neki,hogy nem érzem jól magam nagyon,ezért hazamennék. Ő mondta,hogy nyugodtam menjek,majd találkozunk hétfőn a munkahelyemen.Mire kiértem Ádám már a kapunál várt rám. És csak most tudtam jobban szemügyre venni hogy nem is annyira rossz pasi,sőt .........  .

 -Akkor indulhatunk?-kérdeztem.
 -Ha te készen vagy akkor mehetünk.-válaszolta egy irtó helyes mosoly keretében.
Közben a sofőröm megérkezett. Ádám kinyitotta udvariasan nekem hátsó ajtót.Beültem,aztán ő is és már indultunk is.Kocsiban még beszélgettünk egy kicsit:
 -Hogy-hogy te is ott voltál ezen a rendezvényen?-kérdezte.
 -Mivel apa szponzorál téged,így én is ott voltam apuval.-válaszoltam neki.
 -Ja értem.-mondta.

Ezután csend volt,mivel a mai nap miatt eléggé elfárdtam,így már csak azt vettem észre,hogy csukódik a szemem,és az álmaim országában járok.

~2. fejezet~

Miután utoljára is megnéztem magam a tükörben , elindultam. A sofőr már lent várt. Mivel az út majdnem 1,5 órás volt ezért addig a sofőrrel beszélgettem. Szerencsémre így gyorsan el is telt az idő.A sofőr kiszállt a kocsiból ,átsétált az én oldalamra és udvariasan kinyitotta nekem az ajtót. Megköszöntem, mert már láttam is aput, így odasétáltam hozzá.
 - Szia.Hogy utaztál?-kérdeztem.
 -Köszönöm,jól. Te? Amúgy nagyon csinos vagy.-mondta,amibe kicsit bele is pirultam. (Ez nálam már alap dolog,mert teljesen mindegy ki mondja, akkor is belepirulok.)
 -Köszönöm. És én is jól utaztam.Bemegyünk, vagy még várunk valakit?-kérdeztem.
 -Nem várunk senkit szóval mehetünk is be.
Apába karoltam és bementünk.Ahogy beléptünk vakuk fénye köszöntött minket és rengeteg ember.
Köszöntünk az embereknek aztán leültünk az asztalunkhoz.Már kezdtem kicsit kíváncsi lenni, ki lehet az új szpnzoráltunk. Bemondták a nevét, hatalmas taps után be is lépett. Ja és a nevét nem is említettem eddig: Szalai Ádámnak hívták. Fellépett a színpadra, átvette a díjat, megköszönte, majd aláírta a szerződést. Végül a nagy tapsviharba elhagyta a színpadot. Ezután megvacsoráztunk. A többiek elmentek táncolni,mivel sajni nem tudott a barátom Krisz eljönni (állítólag valami felejthetetlen programja volt) , így én apummal tácoltam. Majd a szám közepén megcsörrent a telefonom. Elnézést kértem a apától és megnyitottam az üzenetet ( valami ismeretlen számról küldték.) Amikor megláttam egy világ dőlt össze bennem. Az egyik pillanatban tökéletesnek tűnt az életem, a másik pillanatban pedig egy nagy nullának éreztem magam. Gyors kifutottam a mosdóba és kb. fél órán keresztül csak sírtam. Mivel muszáj volt kijönnöm, így gyors megigazítottam a sminkem. Kiléptem a mosdóból,de sajnos megint rám tört a sírás ,így nem mentem vissza apákhoz,hanem kifutottam egy kertbe.Mivel a könnyeimtől nem láttam, így kénytelen voltam megállni. A közelemben volt egy hosszú pad,így oda leültem. Felhúztam a lábam. Összegömbölyödve ültem a padon és csak sírtam.Gondolataimban egy kéz a vállamon zökkentett ki. Ijedten próbáltam letörölni a nedvességet az arcomról és fordítom el az arcomat. Hátranéztem és egy (be kell vallanom elég helyes) pasi állt mögöttem. De amikor ránéztem megint sírnom kellett. Ő csak csendben odaült mellém. Körülbelül 5 percig síri csend volt, de aztán megtörte a csendet.
 -Szia! Szalai Ádám vagyok. Nem tudom, hogy miért sírsz, de ha szeretnéd nekem elmondhtatod. De ha zavarok akkor én be is mehetek-mondta.
 -Hello! Farkas Nelly vagyok. Sajnálom, csak..-mondtam, de ekkor már megint rám tört a sírás.- De létszi maradj,mert...-még mindig sírtam.
Ekkor közelebb ült mellém.
 -Gyere!-mutatta,hogy nyugottan hajtsam rá a fejem a vállára a fejem, én pedig így tettem. Egy kicsit fura érzés volt,de jó értelemben.-Na és miért sír egy ilyen szép csajszi ezen az estén?-kérdezte.
 -Hát..kaptam egy képet,amin....a barátom épp egy másik ...lánnyal volt...és....-mondtam,de ezt a szót egyszerűen nem tudtam kimondani.
 -Nyugi nem kell kimondani.-mondta
 -Amúgy,bocsi nem akarom neked is elrontani az estéd.-mondtam-...én nem akarlak ..feltartani-...de még mindig csak sírtam.


    

~1. Fejezet~

Reggel egy rossz álom miatt korán felkeltem. Ezért gyors letusoltam, kivasaltam a hajam, felöltöztem és már indultam is apához, a munkahelyemre.
Arról még nem is beszéltem, hogy Farkas Nelly vagyok. 23 éves. Hosszú, szőke hajam, és kék szemeim vannak. Nagyon nagy sport fan vagyok. Én hobbi szinten röplabdázok és néha focizni is szoktam. Imádom a cipőket,egy egész nagy cipő kollekcióm van otthon. Ez valószínű onnan ered, hogy apának Nike üzletei vannak itt Magyarországon ( az egyiket én saját magam vezetem helyette) és külföldön is van egypár üzlete.
Ma egy Nike party lesz. Apa elég sok labdarúgót szponzorál. Állítólag ma is lesz még egy szponzoráltunk. Mikor beértem dolgozni apa már dolgozott, Így be is köszöntem neki.
   -Szia, Apa! Jó reggelt!-köszöntem.
   -Szia,lányom! Neked is jó reggelt! Remélem az esti szponzori bulira felkészültél!-mondta apa.
   -Igen,már nagyon várom! És mikor is lesz apu?-kérdeztem.
   -Jaj,tényleg,még nem is mondtam. Este 9-re kell nekünk odaérni-mondta.-Ha neked is megfelel akkor hívok neked is egy sofőrt, ő majd elvisz téged!-ajánlotta fel.
   -Köszönöm. Akkor én megyek is dolgozni.Majd este találkozunk. Addig is szia.:)!-köszöntem el.
   -Szívesen. Szia.-köszönt.
Amit még elfelejtettem megemlíteni: anyut 3 éve nem láttam,valószínű már talált nálunk egy jobb családot,mint mi. Így csak apára tudok támaszkodni, ő a mindenem. 2 éve külön élek egy budapesti lakásban. Sokszor átjönnek a barátaim. Stella, Laura, és Lilly. Így nem sokszor szoktam egyedül lenni.
De térjünk vissza a jelenbe. Lassan végeztem is a munkával, így indultam haza öltözni. 4-re már otthon is voltam. Még van  2 órám elkészülni. Mivel reggel előkészítettem a ruhám és a cipőm, így ezzel egy is ídőt nyertem. Gyors letusoltam, kivasaltam a hajam és felöltöztem. Felraktam egy sminket és már kész is voltam.

Nelli ruhája:

 Nelli sminkje:

1. Bemutatkozás...

  Fő szereplők:
   
       ~ Farkas Nelly
              (23 éves):
            [(Nike) Boltvezető]
                   

 

      ~ Szalai Ádám
             (24):
            [Labdarugó]